Az alvászavarokat a közbeszédben gyakran összekeverik az álmatlansággal, pedig a gyűjtőfogalom számos tünetet – a hátterükben pedig különböző betegségeket – foglal magába. Vizsgáljuk meg, hogy miért nélkülözhetetlen a szervezet számára a regenerációt biztosító alvás, és milyen tünetek jelentkezése esetén fontos szakemberhez fordulni!
Ritkán gondolunk bele, de életünknek egy jelentős részét (körülbelül egyharmadát) alvással töltjük. Ennek az időtartamnak a pontos hossza és minősége egyénenként változó lehet. Fontos azonban tudatosítani, hogy a pihentető alvás biztosítása – életkortól függetlenül – kulcsszerepet játszik az egészségmegőrzésben.
Alvás közben szervezetünk „takarékműködésre” vált. Ilyenkor képes a test regenerálódni, és ilyenkor van lehetősége az ébrenlét alatti érzelmi hatások, valamint a napközben elsajátított új ismeretek feldolgozására. Amennyiben a szervezet nem kapja meg a feltöltődéshez szükséges mennyiségű és minőségű időt, az romló reakcióidőhöz és produktivitáshoz, csökkent munkabíráshoz, az immunrendszer legyengüléséhez, és betegségek kialakulásához vezethet.
Mennyi alvásra van szükség?
A szervezet regenerálódását biztosító alvás vizsgálatakor a mennyiség mellett a minőség is kulcsszerepet játszik (például 6 óra minőségi alvás többet ér, mint 9 óra ágyban forgolódás). Életkoronként eltérő, hogy egy embernek pontosan mennyi alvásra van szüksége. A lényeg, hogy kipihenten ébredjünk, de az alábbi értékek lehetnek iránymutatók:
- újszülött: 12–18 óra
- csecsemő: 14–15 óra
- kisgyerek: 12–14 óra
- óvodás korú gyerek: 11–13 óra
- iskolás korú gyerek: 10–11 óra
- tizenéves: 8,5–9,5 óra
- felnőtt: 7–9 óra
Miért nem megy az elalvás?
Az elégtelen alvás hátterében számos banális ok meghúzódhat: egy túl későre időzített koffeines ital elfogyasztása, közvetlenül a lefekvés előtti étkezés vagy tévénézés, magánéleti problémák, a nem megfelelő matrac vagy egy hosszúra nyúlt délutáni szieszta is okozhat álmatlanul forgolódást. Ezek mellett állhat még a háttérben fizikális és pszichés betegség, vagy gyógyszer mellékhatásaként is jelentkezhet alvászavar.
Az alvászavarok típusai
Az alvászavarok leggyakrabban diagnosztizált típusai közé az insomnia (kóros álmatlanság, nehezített elalvás, ébredésekkel megszakított alvásmintázat), a hypersomnia (fokozott alvásigény, alváskésztetés) és a parasomnia (alvás közbeni jelenségek, amikor az elalvás vagy az ébredés folyamata sérül) sorolható.
Kivizsgálást igénylő alvászavar jelenlétére az alábbi tünetek hívhatják fel a figyelmet:
- horkolás
- éjszakai légzéskimaradás
- gyakori ébredés, nehézkes visszaalvás
- hangulatingadozás
- ingerlékenység
- memóriaromlás
- teljesítőképesség-csökkenés
- koncentrálóképesség-csökkenés
- éjszakáktól való félelem
Mikor kell szakemberhez fordulni?
Amennyiben a mindennapok során gyakori hangulatingadozásokat, mérhetetlen fáradtságot és aluszékonyságot, ingerültséget vagy hallucinációkat tapasztal; vagy munkája minőségének romlását kapcsoltba tudja hozni valamilyen alvászavarral, tanácsos a panaszaival szakemberhez fordulnia!
Alvászavar kínozza? Vizsgáltassa ki panaszait klinikánkon!
Klinikánkon Kelet-Magyarország egyetlen alvásvizsgáló és epilepszia laboratóriumában kezeljük a népesség nagy százalékát érintő alvászavarokat – mint például az álmatlanságot, a kóros horkolást, valamint az alvászavarokhoz kapcsolódó szív- és egyéb betegségeket.
Alvászavar kínozza?
Forduljon bizalommal a UDyouMED szakembereihez!