Pajzsmirigy kivizsgálás – Mikor és kinek javasolt?

A képen személy, beltéri látható

Automatikusan generált leírás

 

Pajzsmirigy kivizsgálás – Mikor és kinek javasolt?

 

A pajzsmirigy egy létfontosságú mirigy, melynek elsődleges feladata a pajzsmirigyhormonok termelése – ezáltal játszik szerepet a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, az agyi működésben vagy például a növekedésben. Amennyiben nem képes megfelelően betölteni a szerepét, az akár életet veszélyeztető állapotot is előidézhet.

 

A pajzsmirigy működésének megítéléséhez számos vizsgálati módszer alkalmazható, melyek közül a legáltalánosabb a vérvétel. A laborvizsgálat során pontosan meghatározható a vérben található pajzsmirigyhormonok mennyisége, amely alapján eldönthető, hogy szükség van-e további vizsgálatokra (például ultrahangra, röntgenre, CT-re, MR-re, szcintigráfiára vagy aspirációs citológiára) a pontos diagnózis felállításához.

 

Pajzsmirigy kivizsgálás – Amikor egy vérvételnél többre van szükség

 

A pajzsmirigy megbetegedése kapcsán felmerülhet a mirigy alul- vagy túlműködése, megnagyobbodása, gyulladása vagy daganatos elváltozása. A pontos diagnózis felállításához a laborvizsgálat mellett az alábbi diagnosztikai eljárások alkalmazására is szükség lehet.

 

  • Ultrahang – A vizsgálat semmilyen veszéllyel vagy kellemetlenséggel nem jár (gyermekek és kismamák esetében is biztonsággal alkalmazható). A módszer segítségével az orvos tájékozódhat a mirigy méretéről, szerkezetéről és az esetleges eltérésekről. A modern Doppler – kifejezetten az erek tanulmányozására szolgáló ultrahangos – vizsgálatok a szervet ellátó artériák állapotával kapcsolatban is pontos képet képesek nyújtani.

 

  • Izotópos vizsgálat – Ezt a módszert elsősorban a pajzsmirigyen belül kialakult göbök típusának meghatározásához használják (a vénásan vagy szájon át szervezetbe juttatott izotópos anyag segít részletes képet adni a szerv szerkezetéről). A vizsgálat fájdalommentes, de minimális sugárterheléssel jár, így terhesség esetén nem alkalmazható.

 

  • Aspirációs citológia – Erre a vizsgálati módszerre akkor van szükség, ha felmerül a rosszindulatúság gyanúja. Az aspirációs citológia során egy vékony tű segítségével eltávolítják a szervből a kenethez használt sejteket, majd a levett mintát a betegség kapcsán illetékes szakorvos vizsgálja meg. A beavatkozás csupán minimális kellemetlenséggel jár, és sebészi beavatkozás nélkül képes pontos képet nyújtani a létfontosságú mirigy állapotáról.

 

Pajzsmirigybetegségre utaló tünetek

 

A diagnózis felállítása természetesen szakember feladata, a kóros folyamatok észleléséhez azonban elengedhetetlen a tünetek ismerete. A pajzsmirigy rendellenes működésére az alábbi jelek hívhatják fel a figyelmet:

 

A képen személy, fal, beltéri, ruházat látható

Automatikusan generált leírás

 

  • súlyváltozás
  • nyakfeszülés
  • fáradtság, hangulatingadozás
  • elégtelen koleszterinszint
  • bélrendszeri problémák
  • ízületi- és izomfájdalmak
  • haj- és bőrproblémák
  • nőgyógyászati problémák

 

Akár tünetmentesen is ajánlott pajzsmirigy kivizsgálásra jelentkezni!

 

A pajzsmirigybetegség időben történő kezelésével súlyos problémák kialakulása előzhető meg. Minden esetben járjon a végére, hogy mi állhat a panaszok hátterében, vagy a kapott laboreredmények indokolnak-e további kivizsgálást!

 

A képen szöveg, személy, beltéri, elektronika látható

Automatikusan generált leírás

 

Mivel a pajzsmirigybetegségek igen magas számban fordulnak elő, ezért az endokrin szakvizsgálatból, a vérből történő pajzsmirigyfunkció meghatározásból és a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatából álló komplex szűrővizsgálat idősebb korban évente egy alkalommal mindenki számára javasolt.


Szeretne részt venni egy részletes kivizsgáláson?
Forduljon bizalommal a UDyouMED szakembereihez!

Legutóbb frissítve: 2023. 10. 24. 15:38