A csendes gyilkosként is emlegetett magas vérnyomás Magyarországon népbetegségnek számít: a diagnosztizált betegek száma több mint 3 millióra tehető, egyes becslések szerint pedig 1 milliónál is több lehet azoknak a száma hazánkban, akik tudtukon kívül élnek együtt a betegséggel. Kezelés hiányában azonban súlyos következményei lehetnek a huzamosabb ideig optimális tartományon kívül eső értékeknek! Mire szolgál és hogyan történik a 24 órás vérnyomásmérés?
A magas vérnyomás alattomosan jelentkezik. Tünetei gyakran észrevétlenek maradnak, az esetek egy jelentős részében panaszmentesen okozhat súlyos szövődményeket. Ezért fontos komolyan venni a legapróbb jeleket, tünetek hiányában pedig rendszeresen részt venni a szűrővizsgálatokon (különösen igaz ez akkor, ha a családon belül előfordult magasvérnyomás- vagy egyéb szív-érrendszeri betegség).
A magas vérnyomás tünetei
Amennyiben jelentkeznek tünetek, általában az alábbiak tapasztalhatók:
- mellkasi, szívtáji nyomás
- szapora, erős szívdobogás
- fejfájás
- izzadás
- látászavar
- szédülés, gyengeség
Mivel a tapasztalható tünetekre sokan „mindennapos problémaként” tekintenek, az érintettek egy része csak komolyabb szövődmények kialakulása után fordul szakemberhez. Az éjszakai vizeletürítés vagy a terhelésre jelentkező nehézlégzés már előrehaladottabb állapotot, szövődményt jelez, kezeletlenül a magasvérnyomás-betegség az agyi erek vagy a szív koszorúsereinek elzáródásához – stroke-hoz vagy szívinfarktus kialakulásához – vezethet.
Nehezítő tényezők: álcázott magas vérnyomás és fehérköpeny szindróma
A magas vérnyomás diagnosztizálását az álcázott magas vérnyomás és a fehérköpeny szindróma egyaránt megnehezítheti. Előbbi esetben a betegségben érintett személy rendelőben mért értékei alacsonyabbak a mindennapok során megszokottaktól; fehérköpeny szindróma esetén pedig épp ellenkezőleg: a páciens vérnyomása izgalmi helyzetben – jelen esetben az orvos jelenlétében – magasabb, nyugalmi helyzetben minden érték visszaáll a normális szintre. Ilyenkor kiemelt jelentőséggel bír a 24 órás vérnyomásmérés.
Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések évente körülbelül 50–60 ezer halálesetért – az éves elhalálozások csaknem feléért – felelősek. Jellegzetes tünetek hiányában ezeket a kórképeket általában nehéz felismerni vagy elkülöníteni egymástól, ezért a kardiológiai szűrővizsgálat megkerülhetetlen szerepet játszik a diagnosztizálásban. Hogyan zajlik a vizsgálat? Kinek lehet rá szüksége? Milyen kardiovaszkuláris betegségekre deríthet fényt? Olvassa el korábbi cikkünket a témában: Kardiológiai szűrővizsgálat – Hogyan zajlik a kivizsgálás?
A 24 órás vérnyomásmérés szerepe és menete
A 24 órás vérnyomásmérés, vagyis az ABPM vizsgálat a magasvérnyomás-betegség kivizsgálása során egy gyakran alkalmazott módszer. Lényege, hogy a páciens testére rögzített készülék egy teljes napon keresztül, meghatározott időpontokban, automatikusan méri a vérnyomásértékeket. Ez idő alatt az érintett ugyanúgy végezheti mindennapi tevékenységeit, mindössze azt tanácsos lejegyzetelnie, hogy a mérés napján mikor és mivel töltötte az idejét – ezek az információk a kiértékelés során lesznek hasznosak a vizsgálatot végző orvosnak. Érdemes a nap folyamán esetlegesen jelentkező panaszokat is lejegyezni.
24 óra elteltével lekerül a készülék, és számítógépre rögzítés után kielemezhetővé válnak az adatok. Legyen szó magas vagy alacsony vérnyomásról, álcázott magas vérnyomásról vagy fehérköpeny szindrómáról, a kapott eredmények alapján a belgyógyász, a hipertonológus vagy a kardiológus szakorvos pontosan meg tudja határozni, hogy mi a következő lépés.
Cél a megelőzés: kérjen 24 órás vérnyomásmérést!
Amennyiben családjában – a szülőknél vagy nagyszülőknél – előfordult kardiovaszkuláris megbetegedés, vagy magasvérnyomás-betegségre utaló tüneteket tapasztal, kérjen belgyógyászati vagy kardiológiai szakorvosi vizsgálatot, vagy válasszon komplex szűrővizsgálati csomagjaink közül!